• Alapszabályzat
• Letölthető dokumentumok

Jogszabályi háttér

A Soproni Városszépítő Egyesület Alapszabálya

PREAMBULUM

Az 1869-ben alapított, és attól kezdve folyamatosan működő Soproni Városszépítő Egyesület önkéntes szerveződésen alapuló civil szervezet. Az egyesület legfőbb célja, hogy az alapítók szellemiségét és értékrendjét követve, a város épített és természeti környezetének megőrzése, védelme, szépítése és építése érdekében fejtse ki tevékenységét.

1. §
Általános rendelkezések

(1) Az Egyesület neve: SOPRONI VÁROSSZÉPÍTŐ EGYESÜLET
(2) Az Egyesület székhelye: 9400 Sopron, Új utca 4.
(3) Az Egyesület működési területe: Sopron város közigazgatási területe.
(4) Az Egyesület pecsétje:
(5) Az egyesület jogi személy, közhasznú szervezet.

2. §
Az egyesület célja és közhasznú tevékenysége

(1) A Soproni Városszépítő Egyesület (továbbiakban: Egyesület) célja és feladata az 1869-ben alapított és a város fejlesztésében jelentős eredményeket elért Egyesület haladó hagyományainak ápolása, Sopron város szépítése, a haza és a város szeretetének ápolása, a városfejlesztő erők összefogása. A városlakók érdeklődésének felkeltése a város szépítése, valamint a történelmi és a természeti értékek megőrzése iránt, az épített és a természetes környezet védelmének elősegítése. A Soproni Szemle című helytörténeti folyóirat megjelenésének lehetőség szerinti biztosítása és támogatása.

(2) Az Egyesület célkitűzéseinek megvalósítása érdekében bevonja az egyesületi munkába mindazokat a személyeket, akik erre - az Egyesület célkitűzéseit magukévá téve - önként hajlandók, valamint összefogja a városszépítés területén végzett munkát.

(3) Az Egyesület az időszerű feladatok megoldása érdekében
- kezdeményezi és megszervezi tagjai munkáját különböző feladatok elvégzésére,
- tagjai, vagy városi-, illetve állami szervek felkérésére javaslatot tesz a város és környékén a városszépítő feladatokra,
- aktív tevékenységet fejt ki a városszépítési és környezetvédelmi propaganda népszerűsítésével.

(4) Az Egyesület rendszeresen és folyamatosan együttműködik a városszépítésben és városfejlesztésében érdekelt civil szervekkel, kiemelkedően a Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatával.
(5) Az Egyesület az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. tv. (Ectv.) az alábbi közfeladatot látja el:
a) településfejlesztés, településrendezés (Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. [Ötv.] 13. § (1) bek. 1. pont):
az Egyesület az Önkormányzat Városfejlesztési Bizottságának szavazati jogú tagja, ezáltal aktívan részt vesz a településrendezési eszközök és a településfejlesztési koncepció megalkotásában, városfejlesztési, városrendezési kérdések megtárgyalásában; valamint a 312/2012. Korm. r. alapján az Integrált Településfejlesztési Stratégia kidolgozásában;
b) a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése (Ötv. 13. § (1) bek. 3. pont):
az Egyesület, mint a Városfejlesztési Bizottság tagja, véleményt nyilvánít, javaslatokat dolgoz ki Sopron városában a közterületek elnevezésére;
c) kulturális szolgáltatás (Ötv. 13. § (1) bek. 7. pont):
az Egyesület adja ki a város és környezetének helytörténetével foglalkozó Soproni Szemle folyóiratot, melynek megjelenését az Önkormányzat támogatja;
d) az épített környezet alakítása és védelme (az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 57/A. § (2) bek.):
az Egyesület városszépítő munkája révén hatékonyan, aktívan részt vesz az épített környezet alakításában és védelmében: ennek keretében javaslatot tesz középületek, parkok terek felújítására, köztéri szobrok, műemlékek helyreállítására;
e) kulturális örökség védelme (a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. tv. 5. § (1) bek):
az Egyesület minden évben Sopron városában kitüntet egy, a városképbe való illeszkedés és a helyi építészeti szempontok alapján, a szakmai zsűri által kiválasztott épületet a Winkler Oszkár-díjjal, ezzel ismerve el az épület, mint a kulturális örökség értékét.

Az Egyesület a fent megjelölt közfeladatokat az Ectv. VII. fejezete alapján közhasznú tevékenységként végzi.

(6) Az Egyesület működésének, szolgáltatásainak és beszámolóinak nyilvánosságát a szórólapokon, szakfolyóiratokban, egyéb sajtótermékekben és az interneten való közzététel (honlap) útján biztosítja.
(7) Az Egyesület mint közhasznú szervezet működése nyilvános, közhasznú szolgáltatásaiból tagjain kívül más is megkötés nélkül részesülhet.
(8) Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytathat, szervezete pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

3. §
Az Egyesület tagjai

(1) Az Egyesület tagjai lehetnek természetes és nem természetes személyek:
- az Egyesület (rendes) tagja az Egyesület elnöksége által meghatározott mértékű tagdíjat fizeti. Jogosult az Egyesület működésében való aktív együttműködésre, a közgyűlésen való részvételre, az Egyesületet érintő ügyekben véleményt nyilváníthat, jogosult továbbá előterjesztések megtételére. Az Egyesület tagja tisztség betöltésére jogosult, a közgyűlésen szavazati joggal rendelkezik;

- az Egyesület tiszteletbeli tagja az Elnökség előterjesztésére a közgyűlés által választott tag. A tiszteletbeli tagot az Egyesület tagságának elismerő köszönete övezi. A tiszteletbeli tag tagdíj fizetésre nem köteles, de az általa vállalt hozzájárulással támogathatja az egyesületet, valamint térítés nélkül megilleti a Soproni Szemle. A tiszteletbeli tag szavazati joggal nem rendelkezik, tisztségre nem választható. A tag felvételéről a közgyűlés határoz;

- az Egyesület mecénása az a személy, aki legalább évi 50.000,-Ft-tal támogatja az Egyesület célkitűzéseit. A mecénást megilleti az elnökségi ülésen való részvétel, tanácskozási joggal. A mecénások jegyzékét az Egyesület a Soproni Szemlében évente egyszer közzéteszi. A mecénás szavazati joggal nem rendelkezik, tisztségre nem választható. A tag felvételéről az Elnökség határoz;

- az Egyesület tiszteletbeli elnöke: a közgyűlés az egyesület munkájában kiemelkedő tevékenységet végző korábbi elnöknek egyszerű többségi szavazattal adományozza a címet. A tiszteletbeli elnök jogállása az Egyesület tiszteletbeli tagjának jogállásával megegyezik.

(2) Az Alapszabály rendelkezéseinél a továbbiakban, ahol tag kifejezés szerepel, azon a 3. § (1) bekezdés első francia bekezdésében meghatározott jogállású (rendes) tagot kell érteni. A tiszteletbeli tagra, mecénásra vonatkozó eltérő rendelkezéseket az Alapszabály a továbbiakban külön jelöli.

4. §
A tagság keletkezése

(1) A természetes és nem természetes személyek belépési nyilatkozat kitöltésével kérhetik tagsági felvételüket. A belépési nyilatkozatban a tag arról nyilatkozik, hogy az Egyesület Alapszabályát ismeri, az Alapszabályt elfogadja, az abban foglalt célokat, valamint az Egyesület szellemiségét, értékrendjét magára nézve kötelezőnek tartja. A felvételi kérelemről az Elnökség egyszerű szótöbbségi határozattal, a belépési nyilatkozat kitöltésétől számított 30 napon belül dönt. A tagsági jogviszony a tagfelvételi kérelem Elnökség általi elfogadásával jön létre.

(2) Elutasító döntés esetén, annak okairól írásban kell tájékoztatni a kérelmezőt. A tagfelvételi kérelem akkor utasítható el, ha a tagfelvételi kérelmet benyújtó az Egyesületre vonatkozó szabályokat magára nézve kötelezőnek nem fogadja el, vagy ha büntetőeljárás hatálya alatt áll, illetve jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, az ezzel járó hátrányok alól való mentesülés időpontjáig.

(3) Az Elnökség a tagokról naprakész nyilvántartást vezet. Az Egyesület tagjait tagsági igazolvánnyal látja el.

(4) Az Egyesület tiszteletbeli tagjának megválasztására az Elnökség határozata alapján az elnök tesz javaslatot a közgyűlésnek.

5. §
A tag jogai és kötelezettségei

A tag jogai és kötelezettségei
(1) A tag jogai:
a) szavazati joggal részt vehet az Egyesület közgyűlésén,
b) az Egyesület bármely szervében tisztségviselésre megválasztható, ha kiskorú, akkor csak életkorának megfelelő tisztségre választható,
c) javaslatokat, indítványokat és észrevételeket tehet, panasszal fordulhat az Egyesület Elnökségéhez,
d) részt vehet az Egyesület rendezvényein,
e) írásbeli megbízás alapján képviselheti az Egyesületet,
f) kérheti az Egyesület támogatását egyesületi céllal összefüggő javaslatai megvalósításához,
g) folyamatos tájékoztatást kérhet az Egyesület működéséről, tagjait érintő határozatokról,
h) indítványozhatja rendkívüli közgyűlés összehívását.

(2) A tag kötelezettségei:
a) az Egyesület Alapszabályában foglaltak, továbbá az Egyesület Elnöksége és a közgyűlés által hozott határozatok megtartása,
b) az Egyesület célkitűzéseit elősegítő akciókban személyes tevékenység révén - lehetőség szerint - tevőlegesen közreműködni,
c) a tagdíj rendszeres fizetése.

(3) A nem természetes személy tag törvényes képviselője útján gyakorolhatja jogait és teljesítheti kötelezettségeit. A nem természetes személy tagot a közgyűlésen egy szavazati jog illeti meg.

(4) Az Elnökség illetőleg a közgyűlés által hozott törvénysértő határozatot bármely tag a tudomásra jutástól számított 30 napon belül bíróság előtt megtámadhatja.

6. §
A tagság megszunése

(1) A tagság megszűnik:
a) természetes személy tag halálával, a nem természetes személy jogutód nélküli megszűnésével;

b) kilépés esetén: bármely tagnak joga van az Egyesületből az Elnökségnek címzett írásbeli bejelentéssel kilépni. A tagsági viszony a bejelentés Elnökség általi kézhezvételének napján szűnik meg;

c) törlés útján: aki kétévi tagdíjjal hátralékban van és azt felszólítás ellenére sem fizeti meg, az Egyesület tagjainak sorából törli az Elnökség. A törlő határozat meghozatala előtt a titkár köteles a tagot írásban, igazolható módon felszólítani, hogy kötelezettségét a felszólítás kézhezvételét követő 15 napon belül teljesítse, ellenkező esetben a tagsági viszonya törléssel megszüntetésre kerül. A törlő határozat ellen az érintett tag a határozat kézhezvételét követő 15 napon belül a Közgyűléshez fellebbezéssel élhet;
– kizárás útján: kizárható az egyesületi tag az Alapszabály megszegése esetén. A kizárás ügyében az Elnökség dönt. A kizárás előtt a titkárnak a tagot az Alapszabály rendelkezéseinek betartására, és az Alapszabály megsértése miatt alkalmazandó kizárásra igazolható módon, írásban fel kell hívni. Az Alapszabály betartására való felszólítás eredménytelen volta esetén lehet a tagot kizárni. A kizárt tag a kizárással kapcsolatos határozat ellen, a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül az Egyesület Közgyűléséhez fellebbezéssel élhet;

d) az Egyesület megszűnése esetén.

(2) A mecénás tagsága megszűnik, ha az egyesületet 1 évnél tovább nem támogatja az Alapszabály 3. § (1) bekezdésben foglaltak szerint.

7. §
Az egyesület képviselete

(1) Valamennyi ügyben az Egyesületet az elnök képviseli.

(2) Az Egyesületet az elnök írásbeli megbízása alapján esetenként, a megbízásban rögzített ügyre kiterjedően bármely tag képviselheti.

Az egyesület szervei

8. §
A közgyulés

(1) Az Egyesület legfőbb szerve a tagok összességéből álló közgyűlés, amely valamennyi - az Egyesületet érintő – kérdésben dönt. A közgyűlés nyilvános. A közgyűlés kizárólagos hatásköréhe tartozik:
a) az Egyesület Alapszabályának módosítása, illetve jóváhagyása;
b) az Elnökség beszámolója alapján megvitatja az Egyesületnek a legutóbbi közgyűlés óta végzett munkáját, meghatározza a következő időszak legfontosabb feladatait;
c) az Elnökség és Felügyelő Bizottság beszámoltatása és a beszámoló megtárgyalása;
d) a tiszteletbeli tag megválasztása;
e) tiszteletbeli elnöki cím adományozása;
f) egyes tagok közgyűlés elé terjesztett indítványainak megvitatása;
g) az Ectv., valamint a számviteli törvény szerinti beszámoló és a közhasznúsági melléklet elfogadása;
h) a vezető tisztségviselők (Elnökség és Felügyelő Bizottság tagjai) megválasztása és visszahívása,
i) tag törlésével, kizárásával kapcsolatos elnökségi határozat elleni fellebbezés elbírálása.

(2) A közgyűlés rendes vagy rendkívüli. A közgyűlést az elnök hívja össze. Rendes közgyűlést évente egyszer kell összehívni. Rendkívüli közgyűlést akkor kell 30 napon belül összehívni, ha azt az összes egyesületi tag legalább egyharmada, vagy az Elnökség kétharmada a cél megjelölésével indítványozza.

(3) A közgyűlés helyét, idejét, tárgysorozatát az Egyesület tagságával legalább 10 nappal előbb közölni kell.

(4) A közgyűlést az Egyesület elnöke (akadályoztatása esetén az alelnök, vagy titkár) vezeti. A tárgysorozat egyes pontjaihoz bármely résztvevő hozzászólhat.

(5) A közgyűlésen résztvevő valamennyi egyesületi tagot, illetve képviselőt egy szavazati jog illeti meg. A határozat hozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója, a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

(6) A közgyűlés határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve, ha a közgyűlésen jelenlévő tagok egyharmada a titkos szavazást kéri.

(7) Szavazategyenlőség esetén tovább kell folytatni a szavazást mindaddig, amíg a szavazategyenlőség fennáll.

(8) A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagság több, mint 50 %-a jelen van. A határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés a megjelentek számától függetlenül akkor határozatképes, ha azon körülményre, hogy a megismételt közgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes, már az eredeti meghívóban felhívták a figyelmet, valamint az ismételt közgyűlés időpontja az eredeti közgyűléssel együtt kitűzésre került, és az eredeti napirendi kérdésekben, az eredeti napra és helyszínre történik a meghívás. Amennyiben a megismételt közgyűlést más napra hívják össze, erről a tagokat az általános szabályok szerint, külön kell értesíteni. Ekkor a meghívóban a tagságot arról kell tájékoztatni, hogy az ismételt közgyűlés megtartására az eredeti közgyűlés határozatképtelensége miatt, az eredeti napirendi pontok tekintetében kerül sor, amely a megjelentek számától függetlenül határozatképes és megtartható.

(9) A közgyűlésről jegyzőkönyv készül, melyet az elnök és a jegyző, valamint a közgyűlés által kijelölt két hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyv mellékletét képezi a jelenléti ív, amely a közgyűlésen részt vevők nevét, címét és saját kezű aláírását tartalmazza.

(10)A közgyűlési határozatot az érintettekkel igazolható módon közölni kell. Az elnök köteles a közgyűlés által meghozott határozatokat a határozatok könyvébe bejegyezni. A határozatok könyve oly módon tartalmazza a határozatokat, hogy abból a közgyűlés döntésének tartama, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges, személye) megállapítható.

9. §
Az Elnökség

(1) Az Elnökség tagjai a hét fő választott vezető tisztségviselő: elnök, két alelnök, titkár, gazdasági vezető, jogtanácsos, jegyző.

(2) Az Elnökség határozat hozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója, a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

(3) A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt –annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig–,
a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

(4) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

(5) Az Elnökség tagja illetve az Egyesület képviselője olyan magyar állampolgár, Magyarországon letelepedett, illetőleg magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár lehet, aki nem áll a közügyek gyakorlásától való eltiltás hatálya alatt.

(6) Az Elnökség tagjai a tisztséggel járó teendőket díjazás nélkül látják le.

(7) Az Elnökség feladatai:
a) a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe nem tartozó fontos ügyekben és elvi kérdésekben határozathozatal;
b) az Egyesület közgyűlési határozatainak előkészítése, elfogadást követő végrehajtása;
c) városi intézmények, cégek, magánszemélyek felkérése épületek, közterületek, létesítmények rendbe hozására, szépítésére;
d) a városkép szebbé, illetve kulturáltabbá tételére alkalmas létesítmények, szobrok, emlékművek, emléktáblák és parkosítási tervek beszerzése és ezek megvalósítására javaslattétel a Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának, majd hatósági jóváhagyás után ezek létesítésében való aktív részvétel, közreműködés;
e) a város nevezetességeinek, jellemző szép részeinek, alkotó, példamutató személyiségei életművének dokumentálása, ezzel kapcsolatos esetleges kiállítások szervezése, kiadványok kezdeményezése;
f) kiadványok megjelentetése;
g) az Egyesület vagyonának gondos kezelése;
h) meghatározza és jóváhagyja az Egyesület célkitűzéseinek végrehajtásával kapcsolatos konkrét feladatokat;
i) szükség esetén előkészíti a közgyűléseket, rendkívüli közgyűlést hív össze;
j) megtárgyalja az Egyesület éves költségvetését,
k) az Egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratokba, az éves elnöki beszámolóba, a közhasznúsági jelentésbe, valamint a korábbi közgyűlési határozatokba való betekintés biztosítása: az Egyesület által meghirdetett félfogadási órákban az Egyesület székhelyén a tisztségviselők az érdeklődők rendelkezésére állnak;
l) a közhasznúsági melléklet tervezetének elkészítése és jóváhagyás céljából a közgyűlés elé terjesztése;
m) saját működési rendjének (ügyrend) elfogadása;
n) döntés tagsági ügyekben (felvétel, törlés, kizárás);
o) egyesületi tagokról naprakész nyilvántartás vezetése.

(8) Az Elnökség üléseit az elnök, akadályoztatás esetén az alelnökök egyike, vagy a titkár vezeti.

(9) Az Elnökség a szükségesnek megfelelő időközönként, de legalább évente háromszor tartja üléseit, amelyeken a határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az ülés akkor határozatképes, ha az Elnökség tagjainak több, mint a fele jelen van. Szavazategyenlőség esetén az a javaslat kerül elfogadásra, melyre az elnökségi ülést levezető elnök adta szavazatát. A határozatot az érintettel igazolható módon közölni kell.

(10)Az elnökségi ülésről jegyzőkönyv készül. Az ülések nyilvánosak.

(11)Az elnök köteles az elnökség által meghozott határozatokat a határozatok könyvébe behelyezni. A határozatok könyve oly módon tartalmazza a határozatokat, hogy abból az Elnökség döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya és személye megállapítható legyen.

(12)Az elnökségi üléseket az elnök hívja össze valamennyi elnökségi tag előzetes írásbeli értesítésével. A meghívót az elnökségi tagoknak a tervezett időpontot megelőzően legalább nyolc naptári nappal meg kell küldeni, a napirendi pontok pontos megjelölésével.

10. §
Az Elnökség tagjai

(1) Az elnök:
a) irányítja és szervezi az egyesületi munkát, beleértve a szakbizottságok munkáját;
b) képviseli az Egyesületet;
c) összehívja a közgyűlést és biztosítja a levezetését, továbbá összehívja és vezeti az Elnökség üléseit;
d) ellenőrzi az Alapszabály előírásainak betartását, valamint a közgyűlés és az Elnökség határozatainak végrehajtását;
e) az Egyesület közgyűlésének és az Elnökség határozatairól olyan nyilvántartás vezetése, amelyből az Elnökség döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya, az elnökségi határozatok esetében pedig személye is megállapítható;
f) a közgyűlés és az Elnökség határozatainak az érintettekkel történő igazolható módon (postai úton, vagy e-mailben) való közlése;
g) a közgyűlés és az Elnökség által meghozott határozatok, valamint az Egyesület beszámolóinak és a közhasznúsági mellékletnek minden évben legkésőbb június 30. napjáig a honlapon való közzététele;

(2) Az alelnökök az elnököt helyettesítik annak akadályoztatása esetén.

(3) A tikár az Egyesület adminisztratív és ügyviteli tevékenységét irányítja (levelezés).

(4) A gazdasági vezető az Egyesület gazdasági és pénzügyeit intézi, kezeli az Egyesület bankszámláját, vezeti a pénztárkönyvet, kezeli a házi pénztárat, valamint nyilvántartja a tagokat. A könyvelő felé adatközlésre köteles.

(5) A jogtanácsos az Egyesület jogi kérdéseiben szaktanácsot ad. Az Egyesületet jogi kérdésekben az elnök, illetve az Elnökség megbízása alapján képviseli az 1983. évi 3. tvr. alapján.

(6) A jegyző szerkeszti a közgyűlés és az Elnökség jegyzőkönyveit, feljegyzéseit, határozatait.

11. §
A Felügyelo Bizottság

(1) A Felügyelő Bizottság feladata az Egyesület Alapszabályban rögzített működésének és gazdálkodásának folyamatos ellenőrzése. Működéséért a közgyűlésnek felelős.

(2) A Felügyelő Bizottság a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást, felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

(3) A Felügyelő Bizottság három tagját a közgyűlés választja meg titkos szavazással, egyszerű többséggel, 5 évre. A választást az Elnökség megválasztását követő évben kell kitűzni. A Felügyelő Bizottság tagjai a megbízatás idejére maguk közül elnököt választanak.

(4) A Felügyelő Bizottsági tagság megszűnik a 14. §-ban meghatározott esetben azzal az eltérésel, hogy
a) a lemondás a Felügyelő Bizottsághoz való bejelentéssel válik hatályossá;
b) a Felügyelő Bizottság létszámának csökkenéséről az FB azonnal tájékoztatja az Elnökséget, aki a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül köteles a rendkívüli közgyűlést összehívni az új FB tagok megválasztása céljából;
c) bármely FB tag ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány esetén, a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül köteles az Elnökség a rendkívüli közgyűlést összehívni, és az indítványt napirendre tűzni.

(5) A Felügyelő Bizottság szükség szerint, de évente legalább egyszer ülésezik, mely ülést a Felügyelő Bizottság elnöke a tervezett időpont előtt legalább nyolc nappal, írásban hív össze a napirend egyidejű írásbeli közlésével. A bizottsági ülések nyilvánosak.

(6) A Felügyelő Bizottság határozatképes, ha az ülésen minden tagja jelen van. A Felügyelő Bizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza A határozatokat az érintettekkel a Felügyelő Bizottság elnöke közli írásban. A határozatokat az Egyesület elnöke által vezetett Határozatok Könyvébe kell bejegyezni. A Határozatok Könyvének a tartalmára az Alapszabály 9. § (11) bekezdés az irányadó. A határozatok nyilvánosságra hozatalára 10. § (1) bekezdés h) pont az irányadó.

(7) A Felügyelő Bizottság munkájáról és megállapításairól írásban tartozik a közgyűlést tájékoztatni.

(8) A Felügyelő Bizottság köteles az intézkedésre való jogosultságának megfelelően a közgyűlést vagy az elnökséget tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
- a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezetőszerv döntéseit teszi szükségessé;
- a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

(9) Az Elnökséget vagy a közgyűlést a felügyelő szerv indítványára – annak megtételétől számított 30 napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén az Elnökség vagy a közgyűlés összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult.

(10) Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés érdekében a szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

(11) Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki
a) az Elnökség tagja,
b) a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást –, illetve
d) az a)–c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

(12)A Felügyelő Bizottság munkarendjét maga határozza meg.

12. §
A szakbizottságok

(1) Az Elnökség az Egyesület tevékenységét az időszerű követelményekhez igazodóan kialakított szakbizottságok útján szervezi és végzi.

(2) A szakbizottságok vezetőit (elnökeit, titkárait) az Elnökség kéri fel. A szakbizottságok számát, feladatát és hatáskörét, működésük rendjét az Ügyrend tartalmazza.

(3) A szakbizottságok elnökei az Elnökség ülésén tanácskozási joggal vesznek részt.

13. §
A vezeto tisztségviselok választása

(1) Az Elnökség és a Felügyelő Bizottság tagjait (a továbbiakban: vezető tisztségviselők) a közgyűlés titkos szavazással, egyszerű többséggel választja 5 éves időtartamra.

(2) Az Elnökség a választás időpontját úgy tűzi ki, hogy a testületi munka folyamatossága biztosított legyen. A választás szabályszerű lebonyolításáért az Egyesület elnöke felelős.

(3) Az Elnökség a vezető tisztségviselők mandátumának lejárta előtt legalább három hónappal a választással kapcsolatban határozatot hoz, melyben:
- kitűzi a választás (választó közgyűlés összehívásának) időpontját,
- dönt a Választási Bizottság tagjairól,
- dönt a jelölés és választás menetéről,
- dönt a választói névjegyzék megtekintésének helyéről és idejéről,
- dönt a választó közgyűlés levezető elnökének személyéről.

(4) A választói névjegyzék az Elnökség választást elrendelő határozatának meghozatalakor az egyesület tagjait tartalmazza. A választói névjegyzékben lévő tagok választók (aktív választójog) és választhatók (passzív választójog). A választói névjegyzék nyilvános, azt a választói közgyűlés időpontja előtti 30. naptól az 15. napig az egyesület székhelyén ki kell függeszteni és a honlapon meg kell jelentetni. A névjegyzékkel kapcsolatban bejelentést az elnöknél lehet tenni. Az elnök a bejelentést nyomban kivizsgálja, és dönt a névjegyzékbe való felvételről, illetőleg a névjegyzékből való törlésről.

(5) A Választási Bizottság három tagú. Tagjait az Elnökség választja meg az Egyesület tagjai közül. Az Egyesület vezető tisztségviselője nem lehet a bizottság tagja. A bizottság feladata, hogy a választást szabályszerűen lebonyolítsa: fogadja a jelöléseket vagy az egyes tisztségekre jelölteket kérjen fel az Egyesület tagjai közül, elkészítse a szavazólapokat és a választási jegyzőkönyvet és ismertesse a választás eredményét.

(6) A Szavazatszámláló Bizottság három tagú. Tagjait az Elnökség javaslata alapján a közgyűlés kéri fel az Egyesület tagjai közül. Az Egyesület vezető tisztségviselője nem lehet a bizottság tagja. A bizottság feladata, hogy az egyes tisztségviselőkre leadott érvényes ill. érvénytelen szavazatokat összeszámolja és a szavazatokat illetőleg a végeredményt jegyzőkönyvben rögzítse.

(7) A közgyűlés levezető elnökét a tagok közül kéri fel az Elnökség. A levezető elnök az Elnökség tagja is lehet. Feladata a választó közgyűlés levezetése, a választási szabályok ismertetése.

(8) Az Elnökség a választó közgyűlés helyéről és idejéről, a Választási bizottsági tagok személyéről és a jelölés ill. a választás menetéről írásban tájékoztatja a tagokat úgy, hogy a közgyűlési meghívó a szavazás napját megelőzően legalább 30 nappal a taghoz megérkezzen.

(9) A szavazást jelölés előzi meg. Jelölni személyesen vagy írásban lehet a Választási Bizottságnál a választó közgyűlés megnyitásnak időpontjáig, illetőleg szóban a közgyűlésen a jelölés lezásárásig. Jelölni a választói névjegyzékben szereplő tagok közül lehet. A jelölések száma nem korlátozott: egy jelölt több tisztségre is jelölhető, és egy tag valamennyi tisztségre jelölhet tagot. A Szavazatszámláló és Választási Bizottság tagjai jelöltek nem lehetnek. A Választási Bizottság a választó közgyűlés megnyitását követően ismerteti a jelöltek nevét, és írásban nyilatkoztatja őket, hogy a jelölést elfogadják-e. A szavazólapra csak annak a jelöltnek a neve kerül fel, aki a jelölést elfogadja. Ha a jelölés a közgyűlésen történik szóban, a jelölt azonnal nyilatkozik arról, hogy a jelölést elfogadja-e. A jelölést és nyilatkozatot ebben az esetben jegyzőkönyvbe kell rögzíteni.

(10)A választás titkos. Szavazni csak személyesen, a meghirdetet közgyűlési helyszínen lehet. A szavazás listán történik. Szavazni érvényesen úgy lehet, hogy a szavazólapon a tisztség mellett feltüntetet jelöltek közül legfeljebb egy jelöltre adható le szavazat – kivéve, ha több alelnökre kell szavazni - úgy, hogy a neve melletti négyzetbe + vagy x jelet kell tenni.

(11)A választó közgyűlés határozatképességére az Alapszabály 8. § (7) bekezdés rendelkezései irányadóak.

(12)Megválasztottnak az a tag tekinthető, aki a jelöltek közül a legtöbb szavazatot megkapta.

(13)A választás eredményét a levezető elnök nyomban kihirdeti és azt követően írásban nyilatkoztatja a megválasztott tagokat a tisztség elvállalásáról.

(14)A választásról külön jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a Választási Bizottság, a Szavazatszámláló Bizottság tagjai és a levezető elnök, továbbá a közgyűlés által választott két hitelesítő tag ír alá. A jegyzőkönyv tartalmazza:
- a választás helyét és idejét,
- a közgyűlésen részt vett tagok nevét és lakcímét,
- az urna felbontásának helyét, idejét és módját,
- a jelölést elfogadó tagok nevét és nyilatkozatát,
- az összes leadott szavazatok számát,
- jelöltenként az érvényes és érvénytelen szavazatok megoszlását,
- a megválasztott tagok nevét,
- a megválasztott tagok elfogadó nyilatkozatát,
- valamint a választással kapcsolatos egyéb fontos tényt, körülményt.

(15)A megválasztott elnök ill. a Felügyelő Bizottság elnöke a választást követő 30 napon belül köteles az elnökség/bizottság ülését összehívni.

14. §
A vezeto tisztségviseloi jogviszony megszunése

(1) Az elnökségi tagság megszűnik
a) ha bíróság az elnökségi tagot jogerősen a közügyek gyakorlásától eltiltja, vagy vele szemben egyéb büntetést alkalmaz, és előzetes mentesítésben nem részesíti, a határozat jogerőre emelkedésének napjával,
b) lemondással,
c) elhalálozással,
d) visszahívással,
e) a tagsági viszony megszűnésével.

(2) Bármely elnökségi tag tisztségéről írásban, indoklás nélkül lemondhat. A lemondás érvényességéhez és hatályosságához sem az Elnökség, sem a közgyűlés elfogadó nyilatkozata nem szükséges.

(3) Ha az elnökségi taggal szemben a tisztség betöltését kizáró ok merül fel, az ok bejelentésével egyidejűleg köteles lemondani. Ha nem mond le, a közgyűlés az okról való tudomásszerzéstől számított lehető legrövidebb időn belül visszahívja. Ebben az esetben az Elnökség az okról való tudomásszerzéstől számítottan legkésőbb 30 napon belül köteles rendkívüli közgyűlést összehívni.

(4) Az Elnökség létszámának csökkenéséről az Elnökség a soron következő közgyűlésre szóló meghívóban tájékoztatja a közgyűlést, és a közgyűlés napirendi pontjai közé felveszi az új elnökségi tag választását.

(5) Az Elnökség létszámának csökkenése miatt, új tag választása céljából csak abban az esetben kell rendkívüli közgyűlést összehívni, ha az elnök tagsági jogviszonya szűnt meg, vagy az Elnökség létszáma 4 fő alá csökkent.

(6) A tagok több mint egyharmada az Elnökség bármely tagjával szemben bizalmatlansági indítványt nyújthat be. Az elnök ellen benyújtott bizalmatlansági indítványnak tartalmaznia kell az indoklást, valamint az új elnökjelölt megjelölését. Az elnök ellen benyújtott bizalmatlansági indítványról és az új elnökről egy határozattal kell döntést hozni. Az Elnökség tagjaival szembeni indítvány esetén az elnök köteles 30 napon belül a közgyűlést összehívni, és a témát napirendre tűzni.

(7) A közgyűlésen először az indítványt benyújtók ismertetik észrevételeiket, amelyekre az indítvány címzettje reagál. Ezt követően kerül sor a titkos szavazásra. Az indítvány akkor tekinthető elfogadottnak, ha az összes jelenlévő tagnak több mint kétharmada egyetért vele.

(8) Ha az Elnökség tagja ellen kezdeményezett, de az elnök személyét nem érintő, bizalmatlansági indítványt a közgyűlés elfogadja, akkor az elnök köteles új jelöltet állítani.

15. §
Az egyesület gazdálkodása

(1) Az Egyesület bevételei különösen:
- tagdíjak,
- gazdasági-vállalkozási tevékenységből származó bevétel,
- költségvetési támogatás,
- adomány.

(2) Az Egyesület a rendelkezésre álló összegeket banki számlán tartja. Az Egyesület Elnöksége által megállapított célból 50.000,-Ft-ot meg nem haladó összeg az Egyesület házipénztárában tartható.

(3) A bankszámla feletti rendelkezési jogot az Elnökség határozata alapján két elnökségi tag együttesen gyakorolja.

(4) Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. A költségvetést az Egyesület Elnöksége hagyja jóvá.

(5) A gazdasági vezető az Egyesület gazdálkodásáról a Közgyűlésnek évente beszámol.

(6) A költségvetésben jóváhagyott összeg rendeltetésszerű és a mindenkori érvényes jogszabályoknak, illetve előírásoknak megfelelő felhasználásáért az Egyesület elnöke felelős.

(7) Az Egyesület az Alapszabályban meghatározott cél megvalósítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok - beleértve az Elnökség tagjait is - csak a tagdíjat kötelesek az Egyesületnek megfizetni, de az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

(8) Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményt nem oszthatja fel, azt az Alapszabályban meghatározott közhasznú tevékenységre kell fordítania.

(9) Az Egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy az Alapszabályban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végezhet.

(10)Az Egyesület befektetési tevékenységet nem végez.

(11)Az Egyesület a vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

(12)Az Egyesület váltót, illetve hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.

(13)Az Egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységének fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel; az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve törlesztésre nem használhatja fel.

(14)Az Egyesület a közhasznúsági mellékletet a tárgyévet követő évben legkésőbb június 30. napjáig saját honlapján közzétenni.

(15)Az Egyesület által folytatható gazdasági-vállalkozási tevékenységek TEÁOR’08 szerinti felsorolása:
5811 könyvkiadás
5814 folyóirat, időszaki kiadvány kiadása
5819 egyéb kiadói tevékenység
7420 fényképészet
9103 történelmi hely, építmény, egyéb látványosság működtetése

16. §
Az Egyesület megszunése

(1) Az Egyesület megszűnik, ha feloszlását a tagjai kétharmados többséggel kimondják.

(2) Ha az Egyesület feloszlással szűnik meg, vagyona a hitelezők kielégítése után az utolsó elnökségi ülési határozata szerinti szervezetre száll.

(3) Az Egyesület a közhasznú jogállás megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződésből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.

17. §
Vegyes és záró rendelkezések

(1) Az Egyesület működése felett az ügyészség a reá irányadó szabályok szerinti törvényességi felügyeletet gyakorol.

(2) Azokban a kérdésekben, amelyekről jelen Alapszabály nem rendelkezik, a vonatkozó jogszabályok - elsősorban a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyve, valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. tv. rendelkezései - az irányadók.

(3) Az Egyesület Elnökségének működésével kapcsolatos, jelen Alapszabályban nem szabályozott szabályait az Ügyrend tartalmazza. Az Ügyrendet az Elnökség egyszerű többségi szavazással fogadja el.

(4) A közgyűlés felhatalmazza az Elnökséget, hogy az Alapszabályt az eddigi összes módosításainak átvezetése után adja ki egységes szerkezetben és bocsássa a tagok rendelkezésére.

(5) Jelen Alapszabály vastag, dőlt betűvel szedett módosításit a Sopronban, 2014. március 5. napján tartott közgyűlés egyhangúlag elfogadta.

Sopron, 2014. március 5.

Dr. Józan Tibor elnök

ZÁRADÉK
Ezen módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a 2014. március 5. napján tartott közgyűlésen a 6/2014. (03. 05.) számú határozattal elfogadott módosítások alapján hatályos tartalomnak.

Sopron, 2014. március 5.

Dr. Józan Tibor elnök