A Madarak és Fák Napján közös sétát szervezett a Soproni Egyetem és a Soproni Városszépítő Egyesület. Az Év Fáinak megválasztott fafajokkal és a velük élő madarakkal ismerkedhettek a résztvevők.
A Szent István Parktól indult a délutáni program, melynek szakmai vezetője a Soproni Egyetem erdőmérnök hallgatója, Veöreös Gergely volt. Gergő még a tél végi hónapokban végzett egy felmérést arról, hogy a soproni belváros közterületein és parkjaiban hol és milyen faegyedek állnak az év fái közül. Az idén 30 éves az „Év Fája” mozgalom, amit annak idején az egyetem jeles dendrológusa, Dr. Bartha Dénes indított útjára azzal a céllal, hogy az „Év Madara” mintájára minden évben kapjon figyelmet valamelyik őshonos magyarországi fafaj is. 1996-ban az első ilyen „Év Fája” a madárcseresznye volt, ami nem tipikus városi fa, Gergő is mindössze egyetlen példányt talált belőle a Kuruc-domb egyik eldugott szegletében. Vasárnap délután Bartha professzor is a csapattal ment, fontos tudnivalókkal és sok érdekességgel fűszerezte a séta menetét.
Vasárnap délután 10 fával ismerkedhettek a résztvevők: megtudhattuk, miért lehetne a magyarság nemzeti fája a kocsányos tölgy, miért került le a védelem a tiszafáról és hogyan fogyatkozik a hazai patak-partok egyik ékessége, a fekete nyár. Megtanultuk felismerni a korai-, a mezei és a hegyi juhart, és szó esett arról is, hogy a nyírfa szinte minden része nagyon hasznos lehet: a háncsa remek gyújtósnak, a kérgéből kocsikenőcs és bagarol készül, nedve herpesz ellen javasolt, törzse nyírfavizet ad, rügyfőzete hajpakolásként, borogatásként és a hámsérülések kezelésére is kitűnő… Gergő segítségül hívta a mesterséges intelligenciát is, így minden fafajhoz készült egy „ember-fás” hasonlat: vajon milyen karakter jellemzi ezeket a fákat. A várkerületi mezei juharokat pl. ekként jellemzi az AI: „frizura-bajnok”: rendkívül jól tűri a kritikát – és az ollót. Ő az az ember, akit ha elküldesz a fodrászhoz, és véletlenül kopaszra nyírják, csak annyit mond: „Legalább nem lóg a szemembe”.
A Magyar Madártani Egyesület soproni csoportját Hadarics Tibor képviselte, aki mesélt a belvárosi madáretetők és oduk hasznosságáról, a Papréten pedig távcsővel is megnézhettük az ott fészkelő vetési varjú kolóniát. A résztvevők Klébelsberg Kúnó szobránál megemlékeztek arról, hogy az egykori soproni országgyűlési képviselő volt az, aki 1931-ben a Madarak és Fák Napját „törvénybe” iktatta. A Városszépítő Egyesület elnöke, Taschner Tamás a Kuruc-domb szélmalmairól mesélt, Szekeres Kriszta egyesületi tag pedig a fák városképi és gyógyászati hasznosságára hívta fel a figyelmet. A program a Várkerületi ezüsthárs után a Városháza mögötti kislevelű hársóriásoknál ért véget, majd a résztvevők a Corvinus teraszán egy frissítő hársfateát kóstolhattak. Az „Év Fái” sétasorozat folytatódik: a következő tervezett esemény végcélja a Botanikus kert lesz, ahol az elmúlt évtizedek szinte minden „Év Fája” megtalálható. Legyen akkor is (Jó) Szerencsénk!
