Alapszabályzat

1. §
Általános rendelkezések

(1) Az Egyesület neve: SOPRONI VÁROSSZÉPÍTŐ EGYESÜLET
(2) Az Egyesület székhelye: 9400 Sopron, Új utca 4.
(3) Az Egyesület működési területe: Sopron város közigazgatási területe.
(4) Az Egyesület pecsétje.
(5) Az egyesület jogi személy, közhasznú szervezet.

2. §
Az egyesület célja és közhasznú tevékenysége

(1) A Soproni Városszépítő Egyesület (továbbiakban: Egyesület) célja és feladata az 1869-ben alapított és a város fejlesztésében jelentős eredményeket elért Egyesület haladó hagyományainak ápolása, Sopron város szépítése, a haza és a város szeretetének ápolása, a városfejlesztő erők összefogása. A városlakók érdeklődésének felkeltése a város szépítése, valamint a történelmi és a természeti értékek megőrzése iránt, az épített és a természetes környezet védelmének elősegítése. A Soproni Szemle című helytörténeti folyóirat megjelenésének lehetőség szerinti biztosítása és támogatása.

(2) Az Egyesület célkitűzéseinek megvalósítása érdekében bevonja az egyesületi munkába mindazokat a személyeket, akik erre – az Egyesület célkitűzéseit magukévá téve – önként hajlandók, valamint összefogja a városszépítés területén végzett munkát.

(3) Az Egyesület az időszerű feladatok megoldása érdekében
– kezdeményezi és megszervezi tagjai munkáját különböző feladatok elvégzésére,
– tagjai, vagy városi-, illetve állami szervek felkérésére javaslatot tesz a város és környékén a városszépítő feladatokra,
– aktív tevékenységet fejt ki a városszépítési és környezetvédelmi propaganda népszerűsítésével

(4) Az Egyesület rendszeresen és folyamatosan együttműködik a városszépítésben és városfejlesztésében érdekelt civil szervekkel, kiemelkedően a Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatával.

(5) Az Egyesület az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. tv. (Ectv.) az alábbi közfeladatot látja el: ¹
a) településfejlesztés, településrendezés (Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. [Ötv.] 13. § (1) bek. 1. pont):
az Egyesület az Önkormányzat Városfejlesztési Bizottságának szavazati jogú tagja, ezáltal aktívan részt vesz a településrendezési eszközök és a településfejlesztési koncepció megalkotásában, városfejlesztési, városrendezési kérdések megtárgyalásában; valamint a 312/2012. Korm. r. alapján az Integrált Településfejlesztési Stratégia kidolgozásában;
b) a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése (Ötv. 13. § (1) bek. 3. pont):
az Egyesület, mint a Városfejlesztési Bizottság tagja, véleményt nyilvánít, javaslatokat dolgoz ki Sopron városában a közterületek elnevezésére;
c) kulturális szolgáltatás (Ötv. 13. § (1) bek. 7. pont):
az Egyesület adja ki a város és környezetének helytörténetével foglalkozó Soproni Szemle folyóiratot, melynek megjelenését az Önkormányzat támogatja;
d) az épített környezet alakítása és védelme (az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 57/A. § (2) bek.):
az Egyesület városszépítő munkája révén hatékonyan, aktívan részt vesz az épített környezet alakításában és védelmében: ennek keretében javaslatot tesz középületek, parkok terek felújítására, köztéri szobrok, műemlékek helyreállítására;
e) kulturális örökség védelme (a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. tv. 5. § (1) bek): az Egyesület minden évben Sopron városában kitüntet egy, a városképbe való illeszkedés és a helyi építészeti szempontok alapján, a szakmai zsűri által kiválasztott épületet a Winkler Oszkár-díjjal, ezzel ismerve el az épület, mint a kulturális örökség értékét.

Az Egyesület a fent megjelölt közfeladatokat az Ectv. VII. fejezete alapján közhasznú tevékenységként végzi.

(6) Az Egyesület működésének, szolgáltatásainak, azok igénybevételi módjának és beszámolóinak nyilvánosságát a szórólapokon, szakfolyóiratokban (különösen a „Soproni Szemle” című helytörténeti folyóirat), egyéb sajtótermékekben és az interneten való közzététel (honlap címe: varoszepitok.sopron.hu) útján biztosítja.

(7) Az Egyesület, mint közhasznú szervezet működése nyilvános, közhasznú szolgáltatásaiból tagjain kívül más is megkötés nélkül részesülhet.

(8) Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytathat, szervezete pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

(9) Az Egyesület önálló jogi személy. Az Egyesület saját neve alatt jogokat szerezhet, és kötelezettségeket vállalhat, tulajdont szerezhet, szerződést köthet, pert indíthat és perelhető. Az Egyesület szerződéseit önállóan köti céljainak megvalósítása érdekében. Az általa kötött szerződések jogosítottja, illetőleg kötelezettje maga az Egyesület. Az Egyesület perbeli cselekményeket képviselője, vagy az általa meghatalmazott jogi képviselője útján végez.

3. §
Tagdíj

Az egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként éves tagdíjat fizetnek. A egyesület nyugdíjas tagjai számára kedvezményes tagdíjat biztosít. A tagdíj mértékét az Elnökség javaslatára, a közgyűlés hagyja jóvá.

A tagdíjat legkésőbb minden év december 31. napjáig kell egy összegben, az egyesület házipénztárába történő befizetés vagy az egyesület bankszámlájára történő befizetés/átutalás útján megfizetni.

A 18. életévet be nem töltött személy, illetve a 18. életévét betöltött személy, aki középfokú tanulmányokat folytat, a középfokú tanulmányainak befejezéséig évi tagdíjat nem fizet, az egyesület tevékenységét feladatvállalással segíti.

4. §
Az Egyesület tagjai

(1) Az Egyesület tagjai lehetnek természetes és nem természetes személyek.

– az Egyesület (rendes) tagja fizeti a tagdíjat, jogosult az Egyesület működésében való aktív együttműködésre, a közgyűlésen való részvételre, az Egyesületet érintő ügyekben véleményt nyilváníthat, jogosult továbbá előterjesztések megtételére. Az Egyesület tagja tisztség betöltésére jogosult, a közgyűlésen szavazati joggal rendelkezik. A 18. életévét be nem töltött személy szülő, gyám írásbeli hozzájárulása engedélyével létesíthet tagsági jogviszonyt.

– az Egyesület tiszteletbeli tagja az Elnökség előterjesztésére a közgyűlés által választott tag. A tiszteletbeli tagot az Egyesület tagságának elismerő köszönete övezi. A tiszteletbeli tag tagdíj fizetésre nem köteles, de az általa vállalt hozzájárulással támogathatja az egyesületet, valamint térítés nélkül megilleti a Soproni Szemle. A tiszteletbeli tag szavazati joggal nem rendelkezik, tisztségre nem választható. A tag felvételéről a közgyűlés határoz;

– az Egyesület mecénása az a személy, aki legalább évi 50.000,-Ft-tal támogatja az Egyesület célkitűzéseit. A mecénást megilleti az elnökségi ülésen való részvétel, tanácskozási joggal. A mecénások jegyzékét az Egyesület a Soproni Szemlében évente egyszer közzéteszi. A mecénás szavazati joggal nem rendelkezik, tisztségre nem választható. A tag felvételéről az Elnökség határoz;

– az Egyesület tiszteletbeli elnöke: a közgyűlés az egyesület munkájában kiemelkedő tevékenységet végző korábbi elnöknek egyszerű többségi szavazattal adományozza a címet. A tiszteletbeli elnök jogállása az Egyesület tiszteletbeli tagjának jogállásával megegyezik.

(2) Az Alapszabály rendelkezéseinél a továbbiakban, ahol tag kifejezés szerepel, azon a 4. § (1) bekezdés első francia bekezdésében meghatározott jogállású (rendes) tagot kell érteni. A tiszteletbeli tagra, mecénásra vonatkozó eltérő rendelkezéseket az Alapszabály a továbbiakban külön jelöli

5. §
A tagság keletkezése

(1) A természetes és nem természetes személyek belépési nyilatkozat kitöltésével kérhetik tagsági felvételüket. Az egyesületi tagság a belépési nyilatkozat (kérelem) elnökség általi elfogadásával keletkezik, és a tagdíj rendszeres fizetésével tartható fent. A belépési nyilatkozatban a tag arról nyilatkozik, hogy az Egyesület Alapszabályát ismeri, az Alapszabályt elfogadja, az abban foglalt célokat, valamint az Egyesület szellemiségét, értékrendjét magára nézve kötelezőnek tartja, és kötelezettséget vállal a tagdíj fizetésére. A felvételi kérelemről az Elnökség egyszerű szótöbbségi határozattal, a belépési nyilatkozat kitöltésétől számított 30 napon belül dönt. A tagsági jogviszony a tagfelvételi kérelem Elnökség általi elfogadásával jön létre.

(2) Elutasító döntés esetén, annak okairól írásban kell tájékoztatni a kérelmezőt. A tagfelvételi kérelem akkor utasítható el, ha a tagfelvételi kérelmet benyújtó az Egyesületre vonatkozó szabályokat magára nézve kötelezőnek nem fogadja el, vagy ha büntetőeljárás hatálya alatt áll, illetve jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, az ezzel járó hátrányok alól való mentesülés időpontjáig. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincsen.

(3) Az Elnökség a tagokról naprakész nyilvántartást vezet. A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak. Az Egyesület tagjait tagsági igazolvánnyal látja el.

(4) Az Egyesület tiszteletbeli tagjának megválasztására az Elnökség határozata alapján az elnök tesz javaslatot a közgyűlésnek.

6. §
A tag jogai és kötelezettségei

(1) A tag jogai:
a) szavazati joggal részt vehet az Egyesület közgyűlésén,
b) az Egyesület bármely szervében tisztségviselésre megválasztható, ha kiskorú, akkor csak életkorának megfelelő tisztségre választható,
c) javaslatokat, indítványokat és észrevételeket tehet, panasszal fordulhat az Egyesület Elnökségéhez, felvilágosítást kérhet az Egyesület működéséről
d) részt vehet az Egyesület rendezvényein,
e) írásbeli megbízás alapján képviselheti az Egyesületet,
f) kérheti az Egyesület támogatását egyesületi céllal összefüggő javaslatai megvalósításához,
g) folyamatos tájékoztatást kérhet az Egyesület működéséről, tagjait érintő határozatokról,
h) indítványozhatja rendkívüli közgyűlés összehívását.

(2) A tag kötelezettségei:
a) az Egyesület Alapszabályában foglaltak, továbbá az Egyesület Elnöksége és a közgyűlés által hozott határozatok megtartása,
b) az Egyesület célkitűzéseit elősegítő akciókban személyes tevékenység révén – lehetőség szerint – tevőlegesen közreműködni,
c) A tagdíjat rendszeresen, határidőben megfizetni. Az egyesület szolgáltatásai kizárólag a tárgyévi tagdíj – és az esetleges korábbi elmaradások – megfizetése után vehetők igénybe.
d) köteles eleget tenni az alapszabályban meghatározott kötelességeinek, és nem veszélyeztetheti az Egyesület céljának megvalósítását.

(3) A nem természetes személy tag törvényes képviselője útján gyakorolhatja jogait és teljesítheti kötelezettségeit. A nem természetes személy tagot a közgyűlésen egy szavazati jog illeti meg.

(4) Az Elnökség illetőleg a közgyűlés által hozott törvénysértő határozatot bármely tag a tudomásra jutástól számított 30 napon belül bíróság előtt megtámadhatja.

7. §
A tagság megszunése

(1) A tagsági jogviszony megszűnésére a Ptk. 3:68. § – 3:70. § rendelkezései alkalmazandóak.

A tagság megszűnik:
a) a tag kilépésével;
b) a tag kizárásával;
c) a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.
d) a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával

(2) A mecénás tagsága megszűnik, ha az egyesületet 1 évnél tovább nem támogatja az Alapszabály 4. § (1) bekezdésben foglaltak szerint.

a.) A tag kilépése:
A kilépési szándékot az egyesület elnökénél írásban kell bejelenteni. A tag tagsági jogviszonya a kilépési szándéka bejelentésének az Elnök általi átvételével egyidejűleg szűnik meg.
A tag tagsági jogviszonyát az egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tag kilépése előtt köteles a számára kiadott minden, az egyesület tulajdonát képező tárgyakat, az egyesület nála lévő vagyonát visszaszolgáltatni.
b.) A tag kizárása
Az elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít.

A kizárási eljárás:
A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére igazolható módon meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal. A kizárást kimondó elnökségi határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.
c) A tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével
d) A tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával

Ha az alapszabály a tagságot feltételekhez köti, és a tag nem felel meg ezeknek a feltételeknek, az egyesület a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja. A felmondásról az egyesület közgyűlése dönt

8. §
Az egyesület képviselete

(1) Valamennyi ügyben az Egyesületet az elnök önállóan képviseli, ide nem értve a bankszámla feletti rendelkezési jogot.

A bankszámla feletti rendelkezési jog ügycsoportban az alábbi elnökségi tagok együttesen képviselik az Egyesületet az alábbiak szerint:
1. az elnök és titkár együttesen
2. az elnök és a gazdasági vezető együttesen, vagy
3. a titkár és a gazdasági vezető gyakorolja együttesen a bankszámla feletti rendelkezési jog ügycsoportban különös képviseleti jogot.

(2) Az Egyesületet az elnök írásbeli megbízása alapján esetenként, a megbízásban rögzített ügyre kiterjedően bármely tag képviselheti

9. §
A közgyűlés

(1) Az Egyesület legfőbb szerve a tagok összességéből álló közgyűlés, amely valamennyi – az Egyesületet érintő – kérdésben dönt. A közgyűlés nyilvános. A közgyűlés kizárólagos hatásköréhe tartozik:
a) az Egyesület Alapszabályának módosítása, illetve jóváhagyása;
b) az Elnökség beszámolója alapján megvitatja az Egyesületnek a legutóbbi közgyűlés óta végzett munkáját, meghatározza a következő időszak legfontosabb feladatait;
c) az Elnökség és Felügyelő Bizottság beszámoltatása és a beszámoló megtárgyalása;
d) a tiszteletbeli tag megválasztása;
e) tiszteletbeli elnöki cím adományozása;
f) egyes tagok közgyűlés elé terjesztett indítványainak megvitatása;
g) az Ectv., valamint a számviteli törvény szerinti beszámoló és a közhasznúsági melléklet elfogadása;
h) a vezető tisztségviselők (Elnökség és Felügyelő Bizottság tagjai) megválasztása és visszahívása;
i) és a Polgári Törvénykönyv ( továbbiakban: Ptk.) 3:74 § – ában foglaltak szerinti további hatáskörök.

(2) A közgyűlés rendes vagy rendkívüli. A közgyűlést az elnök hívja össze. Rendes közgyűlést évente egyszer kell összehívni. Rendkívüli közgyűlést akkor kell 30 napon belül összehívni, ha azt az összes egyesületi tag legalább egyharmada, vagy az Elnökség kétharmada a cél megjelölésével indítványozza.

A közgyűlést az elnök a meghívó közzétételével hívja össze. A közgyűlés helyét, idejét, tárgysorozatát az Egyesület tagságával legalább 15 nappal előbb közölni kell, akként, hogy a közgyűlés előtt 15 ( tizenöt) nappal a meghívót az Egyesület a www.varosszepitok.sopron.hu honlapján, annak nyitólapján közzéteszi; a meghívó közzététele a közgyűlés napjáig folyamatos. A közzétett közgyűlési meghívónak tartalmaznia kell az egyesület nevét és székhelyét, a közgyűlés megtartásának helyét és idejét, a napirendi pontokat, valamint a határozatképtelenség esetén megtartandó megismételt közgyűlés helyét és idejét. A napirendet a közzétett meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. Az eredeti közgyűlés meghívójának tartalmaznia kell azt a felhívást, hogy határozatképtelenség esetén a megismételt közgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes lesz. A közgyűlés az elnök döntése alapján az egyesület székhelyétől eltérő helyre is összehívható.

(3) A közgyűlési meghívó közzétételétől számított 5 napon belül a tagok és az egyesület szervei az egyesület elnökétől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnök jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről az elnök 3 napon belül nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

(4) A közgyűlést az Egyesület elnöke, akadályoztatása esetén az alelnökök egyike, vagy titkár vezeti (levezető elnök). A tárgysorozat egyes pontjaihoz bármely résztvevő hozzászólhat.

(5) A közgyűlésen résztvevő valamennyi egyesületi tagot, illetve képviselőt egy szavazati jog illeti meg. A határozat hozatalában nem vehetnek részt a Ptk. 3: 19 § (2) bekezdése szerinti, és az Ectv. 38. §(1) bekezdése szerinti személyek. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

(6) A közgyűlés határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel, a személyi döntések tekintetében pedig titkos szavazással hozza. A közgyűlésen jelenlévő szavazásra jogosult tagok egyharmadának indítványára titkos, vagy minősített szavazás is tartható. A közgyűlés a hatáskörébe tartozó ügyekben határozatait a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével hozza. Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

(7) Szavazategyenlőség esetén új szavazást kell elrendelni. Amennyiben három egymás utáni alkalommal történő, újabb szavazásnál is szavazategyenlőség alakul ki, a határozati javaslatot le kell venni a napirendről.

(8) A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult rész vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. A határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés a megjelentek számától függetlenül akkor határozatképes, ha azon körülményre, hogy a megismételt közgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes, már az eredeti meghívóban felhívták a figyelmet, valamint az ismételt közgyűlés időpontja az eredeti közgyűléssel együtt kitűzésre került, és az eredeti napirendi kérdésekben, az eredeti napra és helyszínre történik a meghívás. Amennyiben a megismételt közgyűlést más napra hívják össze, erről a tagokat az általános szabályok szerint, külön kell értesíteni. Ekkor a meghívóban a tagságot arról kell tájékoztatni, hogy az ismételt közgyűlés megtartására az eredeti közgyűlés határozatképtelensége miatt, az eredeti napirendi pontok tekintetében kerül sor, amely a megjelentek számától függetlenül határozatképes és megtartható

(9) A közgyűlésről jegyzőkönyv készül, melyet az elnök és a jegyző, valamint a közgyűlés által kijelölt két hitelesítő ír alá.

A jegyzőkönyvben meg kell jelölni a közgyűlés helyét és idejét, továbbá jelenléti ívre utalással fel kell sorolni a közgyűlésen megjelent személyeket. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a javasolt, illetve az elfogadott napirendet, az egyes napirendi pontokkal kapcsolatban hozott határozatokat és azok sorszámát. A jegyzőkönyv oly módon tartalmazza a határozatokat, hogy abból a közgyűlés döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges, személye) megállapítható legyen.

A jegyzőkönyv mellékletét képezi a jelenléti ív, amely a közgyűlésen részt vevők nevét, címét és saját kezű aláírását tartalmazza.

(10) A közgyűlésen hozott határozatokat a levezető elnök szóban hirdeti ki. A közgyűlési határozatot az érintettekkel igazolható módon közölni kell. Az elnök köteles a közgyűlés által meghozott határozatokat a határozatok könyvébe bejegyezni. A határozatok könyve oly módon tartalmazza a határozatokat, hogy abból a közgyűlés döntésének tartama, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges, személye) megállapítható.

(11) A közgyűlés a jelenlevő, szavazati joggal rendelkező tagok a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a három fős szavazatszámláló bizottságot.

10. §
Az Elnökség

(1) Az Elnökség tagjai a hét fő választott vezető tisztségviselő: elnök, két alelnök, titkár, gazdasági vezető, jogtanácsos, jegyző.
Az Elnökség dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

(2) Az Elnökség határozat hozatalában nem vehet részt az a személy, A határozat hozatalában nem vehetnek részt a Ptk. 3: 19 § (2) bekezdése szerinti, és az Ectv. 38. §(1) bekezdése szerinti személyek.
Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás

(3) A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt –annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig–,
a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,

d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte

(4) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

(5) Az Elnökség tagja illetve az Egyesület képviselője olyan nagykorú, magyar állampolgár, vagy Magyarországon letelepedett, illetőleg magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő a Ptk. 3: 22. § (4)-(6) bekezdésében meghatározott személy.

(6) Az Elnökség tagjai a tisztséggel járó teendőket díjazás nélkül látják le.

(7) Az Elnökség feladatai:
a) a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe nem tartozó fontos ügyekben és elvi kérdésekben határozathozatal; az egyesület napi ügyeinek vitele;
b) az Egyesület közgyűlési határozatainak előkészítése, elfogadást követő végrehajtása;
c) városi intézmények, cégek, magánszemélyek felkérése épületek, közterületek, létesítmények rendbe hozására, szépítésére;
d) a városkép szebbé, illetve kulturáltabbá tételére alkalmas létesítmények, szobrok, emlékművek, emléktáblák és parkosítási tervek beszerzése és ezek megvalósítására javaslattétel a Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának, majd hatósági jóváhagyás után ezek létesítésében való aktív részvétel, közreműködés;
e) a város nevezetességeinek, jellemző szép részeinek, alkotó, példamutató személyiségei életművének dokumentálása, ezzel kapcsolatos esetleges kiállítások szervezése, kiadványok kezdeményezése;
f) kiadványok megjelentetése;
g) az Egyesület vagyonának gondos kezelése; a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
h) meghatározza és jóváhagyja az Egyesület célkitűzéseinek végrehajtásával kapcsolatos konkrét feladatokat;
i) előkészti, megtárgyalja az Egyesület éves költségvetését, és a közgyűlés elé terjeszti
j) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
k) az Egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratokba, az éves elnöki beszámolóba, a közhasznúsági jelentésbe, valamint a korábbi közgyűlési határozatokba való betekintés biztosítása: az Egyesület által meghirdetett félfogadási órákban az Egyesület székhelyén a tisztségviselők az érdeklődők rendelkezésére állnak;
l) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
m) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
n) a közhasznúsági melléklet tervezetének elkészítése és jóváhagyás céljából a közgyűlés elé terjesztése;
o) saját működési rendjének (ügyrend) elfogadása;
p) döntés tagsági ügyekben (felvétel, törlés, kizárás);
q) egyesületi tagokról naprakész nyilvántartás vezetése.
r) a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése, az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása, részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
s) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele;
t) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal

(8) Az Elnökség üléseit az elnök, akadályoztatás esetén az alelnökök egyike, vagy a titkár vezeti.

(9) Az Elnökség a szükségesnek megfelelő időközönként, de legalább évente háromszor tartja üléseit, amelyeken a határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az ülés akkor határozatképes, ha az Elnökség tagjainak több, mint a fele jelen van. Szavazategyenlőség esetén az a javaslat kerül elfogadásra, melyre az elnökségi ülést levezető elnök adta szavazatát. Az elnökség a határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti. Az Elnökség az érintett taggal/tagokkal a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli.

(10) Az elnökségi ülésről jegyzőkönyv készül. Az ülések nyilvánosak.

(11) Az elnök köteles az elnökség által meghozott határozatokat a határozatok könyvébe behelyezni. A határozatok könyve oly módon tartalmazza a határozatokat, hogy abból az Elnökség döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya és személye megállapítható legyen.

(12) Az elnökségi üléseket az elnök hívja össze valamennyi elnökségi tag előzetes írásbeli értesítésével. A meghívót az elnökségi tagoknak a tervezett időpontot megelőzően legalább nyolc naptári nappal meg kell küldeni, az ülés helyének, idejének és a napirendi pontok pontos megjelölésével. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák

11. §
Az Elnökség tagjai

(1) Az elnök:
a) irányítja és szervezi az egyesületi munkát, beleértve a szakbizottságok munkáját;
b) önállóan képviseli az Egyesületet kivéve bankszámlafeletti rendelkezési jog 8.§ (1) bek. szerint;
c) összehívja a közgyűlést és biztosítja a levezetését, továbbá összehívja és vezeti az Elnökség üléseit;
d) ellenőrzi az Alapszabály előírásainak betartását, valamint a közgyűlés és az Elnökség határozatainak végrehajtását;
e) az Egyesület közgyűlésének és az Elnökség határozatairól olyan nyilvántartás vezetése, amelyből az Elnökség döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya, az elnökségi határozatok esetében pedig személye is megállapítható;
f) a közgyűlés és az Elnökség határozatainak az érintettekkel történő igazolható módon (postai úton, vagy e-mailben) való közlése;
g) a közgyűlés és az Elnökség által meghozott határozatok, valamint az Egyesület beszámolóinak és a közhasznúsági mellékletnek minden évben legkésőbb június 30. napjáig a honlapon való közzététele;

(2) Az alelnökök az elnököt helyettesítik annak akadályoztatása esetén.

(3) A tikár az Egyesület adminisztratív és ügyviteli tevékenységét irányítja (levelezés).

(4) A gazdasági vezető az Egyesület gazdasági és pénzügyeit intézi, kezeli az Egyesület bankszámláját, vezeti a pénztárkönyvet, kezeli a házi pénztárat, valamint nyilvántartja a tagokat. A könyvelő felé adatközlésre köteles.

(5) A jogtanácsos az Egyesület jogi kérdéseiben szaktanácsot ad. Jogi kérdésekben az elnök, illetve az Elnökség megbízása alapján ellátja az Egyesület jogi képviseletét.

(6) A jegyző szerkeszti a közgyűlés és az Elnökség jegyzőkönyveit, feljegyzéseit, határozatait

12. §
A Felügyelő Bizottság

(1) A Felügyelő Bizottság feladata az Egyesület érdekeinek megóvása céljából az ügyvezetésnek, továbbá az Egyesület Alapszabályban rögzített működésének és gazdálkodásának folyamatos ellenőrzése. Működéséért a közgyűlésnek felelős. A felügyelőbizottság tagjai a felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A felügyelőbizottság tagjai a jogi személy ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.

(2) A Felügyelő Bizottság a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást, felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja, az Egyesület fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja. A felügyelőbizottság köteles a Közgyűlés elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a Közgyűlés ülésén ismertetni.

(3) A Felügyelő Bizottság három tagját a közgyűlés választja meg titkos szavazással, egyszerű többséggel, 5 évre. A választást az Elnökség megválasztását követő évben kell kitűzni. A felügyelőbizottsági tagsági jogviszony az elfogadással jön létre. A felügyelő Bizottság tagjai a megbízatás idejére maguk közül elnököt választanak.

(4) A Felügyelő Bizottsági tagság megszűnik a 15. §-ban meghatározott esetben azzal az eltérésel, hogy
a) a lemondás a Felügyelő Bizottsághoz való bejelentéssel válik hatályossá;
b) a Felügyelő Bizottság létszámának csökkenéséről az FB azonnal tájékoztatja az Elnökséget, aki a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül köteles a rendkívüli közgyűlést összehívni az új FB tagok megválasztása céljából;
c) bármely FB tag ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány esetén, a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül köteles az Elnökség a rendkívüli közgyűlést összehívni, és az indítványt napirendre tűzni.

(5) A Felügyelő Bizottság szükség szerint, de évente legalább egyszer ülésezik, mely ülést a Felügyelő Bizottság elnöke a tervezett időpont előtt legalább nyolc nappal, írásban hív össze a napirend egyidejű írásbeli közlésével. A bizottsági ülések nyilvánosak.

(6) A Felügyelő Bizottság határozatképes, ha az ülésen minden tagja jelen van. A Felügyelő Bizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. A határozatokat az érintettekkel a Felügyelő Bizottság elnöke közli írásban. A határozatokat az Egyesület elnöke által vezetett Határozatok Könyvébe kell bejegyezni. A Határozatok Könyvének a tartalmára az Alapszabály 10. § (11) bekezdés az irányadó. A határozatok nyilvánosságra hozatalára 11. § (1) bekezdés f) pont az irányadó.

(7) A Felügyelő Bizottság munkájáról és megállapításairól írásban tartozik a közgyűlést tájékoztatni.

(8) A Felügyelő Bizottság köteles az intézkedésre való jogosultságának megfelelően a közgyűlést vagy az elnökséget tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
– a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezetőszerv döntéseit teszi szükségessé;
– a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

(9) Az Elnökséget vagy a közgyűlést a felügyelő szerv indítványára – annak megtételétől számított 30 napon belül – össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén az Elnökség vagy a közgyűlés összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult.

(10) Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés érdekében a szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

(11) Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

a) az Elnökség tagja,
b) a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást –, illetve
d) az a)–c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

(12) A Felügyelő Bizottság munkarendjét maga határozza meg.

(13) A felügyelőbizottság tagságára a Ptk. 3:26. § (2) bekezdésében foglaltak alkalmazandóak.

(14) A felügyelőbizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével az Egyesülelnek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a jogi személlyel szemben.

13. §
A szakbizottságok

(1) Az Elnökség az Egyesület tevékenységét az időszerű követelményekhez igazodóan kialakított szakbizottságok útján szervezi és végzi.

(2) A szakbizottságok vezetőit (elnökeit, titkárait) az Elnökség kéri fel. A szakbizottságok számát, feladatát és hatáskörét, működésük rendjét az Ügyrend tartalmazza.

(3) A szakbizottságok elnökei az Elnökség ülésén tanácskozási joggal vesznek részt

14. §
A vezető tisztségviselők választása

(1) Az Elnökség és a Felügyelő Bizottság tagjait (a továbbiakban: vezető tisztségviselők) a közgyűlés titkos szavazással, egyszerű többséggel választja 5 éves időtartamra.

(2) Az Elnökség a választás időpontját úgy tűzi ki, hogy a testületi munka folyamatossága biztosított legyen. A választás szabályszerű lebonyolításáért az Egyesület elnöke felelős.

(3) Az Elnökség a vezető tisztségviselők mandátumának lejárta előtt legalább három hónappal a választással kapcsolatban határozatot hoz, melyben:
– kitűzi a választás (választó közgyűlés összehívásának) időpontját,
– dönt a Választási Bizottság tagjairól,
– dönt a jelölés és választás menetéről,
– dönt a választói névjegyzék megtekintésének helyéről és idejéről,
– dönt a választó közgyűlés levezető elnökének személyéről.

(4) A választói névjegyzék az Elnökség választást elrendelő határozatának meghozatalakor az egyesület tagjait tartalmazza. A választói névjegyzékben lévő tagok választók (aktív választójog) és választhatók (passzív választójog). A választói névjegyzék nyilvános, azt a választói közgyűlés időpontja előtti 30. naptól az 15. napig az egyesület székhelyén ki kell függeszteni és a honlapon meg kell jelentetni. A névjegyzékkel kapcsolatban bejelentést az elnöknél lehet tenni. Az elnök a bejelentést nyomban kivizsgálja, és dönt a névjegyzékbe való felvételről, illetőleg a névjegyzékből való törlésről.

(5) A Választási Bizottság három tagú. Tagjait az Elnökség választja meg az Egyesület tagjai közül. Az Egyesület vezető tisztségviselője nem lehet a bizottság tagja. A bizottság feladata, hogy a választást szabályszerűen lebonyolítsa: fogadja a jelöléseket vagy az egyes tisztségekre jelölteket kérjen fel az Egyesület tagjai közül, elkészítse a szavazólapokat és a választási jegyzőkönyvet és ismertesse a választás eredményét.

(6) A Szavazatszámláló Bizottság három tagú. Tagjait az Elnökség javaslata alapján a közgyűlés kéri fel az Egyesület tagjai közül. Az Egyesület vezető tisztségviselője nem lehet a bizottság tagja. A bizottság feladata, hogy az egyes tisztségviselőkre leadott érvényes ill. érvénytelen szavazatokat összeszámolja és a szavazatokat illetőleg a végeredményt jegyzőkönyvben rögzítse.

(7) A közgyűlés levezető elnökét a tagok közül kéri fel az Elnökség. A levezető elnök az Elnökség tagja is lehet. Feladata a választó közgyűlés levezetése, a választási szabályok ismertetése.

(8) Az Elnökség a választó közgyűlés helyéről és idejéről, a Választási bizottsági tagok személyéről és a jelölés ill. a választás menetéről írásban tájékoztatja a tagokat úgy, hogy ezen esetben a közgyűlési meghívót a szavazás napját megelőzően legalább 30 nappal kell a www.varosszepitok.sopron.hu honlapján közzétenni a 9. § (2) bekezdés szerinti módon.

(9) A szavazást jelölés előzi meg. Jelölni személyesen vagy írásban lehet a Választási Bizottságnál a választó közgyűlés megnyitásnak időpontjáig, illetőleg szóban a közgyűlésen a jelölés lezásárásig. Jelölni a választói névjegyzékben szereplő tagok közül lehet. A jelölések száma nem korlátozott: egy jelölt több tisztségre is jelölhető, és egy tag valamennyi tisztségre jelölhet tagot. A Szavazatszámláló és Választási Bizottság tagjai jelöltek nem lehetnek. A Választási Bizottság a választó közgyűlés megnyitását követően ismerteti a jelöltek nevét, és írásban nyilatkoztatja őket, hogy a jelölést elfogadják-e. A szavazólapra csak annak a jelöltnek a neve kerül fel, aki a jelölést elfogadja. Ha a jelölés a közgyűlésen történik szóban, a jelölt azonnal nyilatkozik arról, hogy a jelölést elfogadja-e. A jelölést és nyilatkozatot ebben az esetben jegyzőkönyvbe kell rögzíteni.

(10) A választás titkos. Szavazni csak személyesen, a meghirdetet közgyűlési helyszínen lehet. A szavazás listán történik. Szavazni érvényesen úgy lehet, hogy a szavazólapon a tisztség mellett feltüntetet jelöltek közül legfeljebb egy jelöltre adható le szavazat – kivéve, ha több alelnökre kell szavazni – úgy, hogy a neve melletti négyzetbe + vagy x jelet kell tenni.

(11) A választó közgyűlés határozatképességére az Alapszabály 9. § (6) és (8) bekezdés rendelkezései irányadóak.

(12) Megválasztottnak az a tag tekinthető, aki a jelöltek közül a legtöbb szavazatot megkapta.

(13) A választás eredményét a levezető elnök nyomban kihirdeti és azt követően írásban nyilatkoztatja a megválasztott tagokat a tisztség elvállalásáról.

(14) A választásról külön jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a Választási Bizottság, a Szavazatszámláló Bizottság tagjai és a levezető elnök, továbbá a közgyűlés által választott két hitelesítő tag ír alá. A jegyzőkönyv tartalmazza:
– a választás helyét és idejét,
– a közgyűlésen részt vett tagok nevét és lakcímét,
– az urna felbontásának helyét, idejét és módját,
– a jelölést elfogadó tagok nevét és nyilatkozatát,
– az összes leadott szavazatok számát,
– jelöltenként az érvényes és érvénytelen szavazatok megoszlását,
– a megválasztott tagok nevét,
– a megválasztott tagok elfogadó nyilatkozatát,
– valamint a választással kapcsolatos egyéb fontos tényt, körülményt.

(15) A megválasztott elnök ill. a Felügyelő Bizottság elnöke a választást követő 30 napon belül köteles az elnökség/bizottság ülését összehívni

15. §
A vezető tisztségviselői jogviszony megszűnése

(1) Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás a Ptk. 3:25. §-ában foglalta esetekben, továbbá a tagsági jogviszony megszűnésével

(2) Bármely elnökségi tag tisztségéről írásban, az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal indoklás nélkül lemondhat. A lemondás érvényességéhez és hatályosságához sem az Elnökség, sem a közgyűlés elfogadó nyilatkozata nem szükséges. Ha az Egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

(3) Ha az elnökségi taggal szemben a tisztség betöltését kizáró vagy összeférhetetlenségi ok merül fel, az ok bejelentésével egyidejűleg köteles lemondani. Ha nem mond le, a közgyűlés az okról való tudomásszerzéstől számított lehető legrövidebb időn belül visszahívja. Ebben az esetben az Elnökség az okról való tudomásszerzéstől számítottan legkésőbb 30 napon belül köteles rendkívüli közgyűlést összehívni.

(4) Az Elnökség létszámának csökkenéséről az Elnökség a soron következő közgyűlésre szóló meghívóban tájékoztatja a közgyűlést, és a közgyűlés napirendi pontjai közé felveszi az új elnökségi tag választását.

(5) Az Elnökség létszámának csökkenése miatt, új tag választása céljából csak abban az esetben kell rendkívüli közgyűlést összehívni, ha az elnök tagsági jogviszonya szűnt meg, vagy az Elnökség létszáma 4 fő alá csökkent.

(6) A tagok több mint egyharmada az Elnökség bármely tagjával szemben bizalmatlansági indítványt nyújthat be. Az elnök ellen benyújtott bizalmatlansági indítványnak tartalmaznia kell az indoklást, valamint az új elnökjelölt megjelölését. Az elnök ellen benyújtott bizalmatlansági indítványról és az új elnökről egy határozattal kell döntést hozni. Az Elnökség tagjaival szembeni indítvány esetén az elnök köteles 30 napon belül a közgyűlést összehívni, és a témát napirendre tűzni.

(7) A közgyűlésen először az indítványt benyújtók ismertetik észrevételeiket, amelyekre az indítvány címzettje reagál. Ezt követően kerül sor a titkos szavazásra. Az indítvány akkor tekinthető elfogadottnak, ha az összes jelenlévő tagnak több mint kétharmada egyetért vele.

(8) Ha az Elnökség tagja ellen kezdeményezett, de az elnök személyét nem érintő, bizalmatlansági indítványt a közgyűlés elfogadja, akkor az elnök köteles új jelöltet állítani.

16. §
Az egyesület gazdálkodása

(1) Az Egyesület bevételei különösen:
– tagdíjak,
– költségvetési támogatás,
– adomány,
– magán és jogi személyek, egyéb szervezetek támogatásai;
– az Egyesület gazdasági, vállalkozási tevékenységéből származó bevétel;
– rendezvény bevétel;
– pályázat útján nyert támogatások;
– egyéb bevételek.

(2) Az Egyesület a rendelkezésre álló összegeket banki számlán tartja. Az Egyesület Elnöksége által megállapított célból 100.000 Ft-ot meg nem haladó összeg az Egyesület házipénztárában tartható.

(3) A bankszámla feletti rendelkezési jog gyakorlását 8.§ (1) bek. szabályozza.

(4) Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. A költségvetést az Egyesület Elnöksége hagyja jóvá. Az Egyesület gazdálkodásáról az Elnökség jelentést készít, amelyet elfogadás céljából a Közgyűlés elé terjeszt.

(5) A gazdasági vezető az Egyesület gazdálkodásáról a Közgyűlésnek évente beszámol.

(6) A költségvetésben jóváhagyott összeg rendeltetésszerű és a mindenkori érvényes jogszabályoknak, illetve előírásoknak megfelelő felhasználásáért az Egyesület elnöke felelős.

(7) Az Egyesület az Alapszabályban meghatározott cél megvalósítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok – beleértve az Elnökség tagjait is – csak a tagdíjat kötelesek az Egyesületnek megfizetni, de az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

(8) Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményt nem oszthatja fel, azt az Alapszabályban meghatározott közhasznú tevékenységre kell fordítania.

(9) Az Egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy az Alapszabályban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végezhet.

(10) Az Egyesület befektetési tevékenységet nem végez.

(11) Az Egyesület a vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

(12) Az Egyesület váltót, illetve hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.

(13) Az Egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységének fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel; az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve törlesztésre nem használhatja fel.

(14) Az Egyesület a közhasznúsági mellékletet a tárgyévet követő évben legkésőbb június 30. napjáig saját honlapján közzétenni

(15) Az Egyesület által folytatható gazdasági-vállalkozási tevékenységek TEÁOR’08 szerinti felsorolása:
5811 könyvkiadás
5814 folyóirat, időszaki kiadvány kiadása
5819 egyéb kiadói tevékenység
7420 fényképészet
9103 történelmi hely, építmény, egyéb látványosság működtetése

17. §
Az Egyesület megszűnése

(1) Az egyesület jogutód nélkül megszűnésére, a Ptk. 3: 84. §-ában foglaltak, a fennmaradó vagyonról történő rendelkezés körében a Ptk. 3:85. § -ában foglaltak, a vezető tisztségviselők felelőssége körében a 3:86. §-ában foglaltak az az irányadók.

(2) Az egyesület jogutódlással szűnik meg, amennyiben más egyesülettel egyesül, vagy egyesületekre válik szét. Az egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át.

(3) Az Egyesület a közhasznú jogállás megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződésből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni

18. §
Vegyes és záró rendelkezések

(1) Az Egyesület működése felett az ügyészség bíróság a reá irányadó szabályok szerinti törvényességi felügyeletet gyakorol.

(2) Az alapszabályban nem rendezett kérdésekben az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, valamint a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény, és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezései az irányadók.

(3) Az Egyesület Elnökségének működésével kapcsolatos, jelen Alapszabályban nem szabályozott szabályait az Ügyrend tartalmazza. Az Ügyrendet az Elnökség egyszerű többségi szavazással fogadja el.

(4) A közgyűlés felhatalmazza az Elnökséget, hogy az Alapszabályt az eddigi összes módosításainak átvezetése után adja ki egységes szerkezetben és bocsássa a tagok rendelkezésére.

(5) Jelen Alapszabály dőlt betűvel szedett módosításait a Sopronban, 2020. február 27. napján tartott közgyűlés egyhangúlag elfogadta.